A sajtunk elég, ha abban jó, amiben kell! De azért utánajártunk a válaszoknak is:

A havasi mormota a mókusfélék közé tartozó mormoták Európa hegyvidékein élő faja. Késő ősszel a mormota téli álomra vonul, amihez megfelelő kotorékot épít magának, hogy ki ne hűljön.
A mormotacsalád mindig együtt tölti a telet; egy-egy nagyobb vacokban tíznél több mormota is összegyűlik. A téli álom 6–7 hónapos, körülbelül áprilisig tart. Eközben a mormota nem vesz magához táplálékot, bár 3-4 hetente felébred, hogy vizeljen és ürítsen. Az ébredések közötti időben összegömbölyödik, fejét elölről a hátsó lábai közé dugja, és nagyon mélyen alszik, „mint a mormota” : ) Eközben szervezete teljes takarékon működik: a normális 36–37 °C-ról 6–8 °C-ra hűl le, szívdobbanásainak száma 114-ről 4-re csökken.

Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül. A láva tulajdonképpen az illóanyagoktól (gőzök és gázok) megszabadult magma. A vulkáni kitörés során a hőmérséklete 700-1200 °C között mozog. Rendkívül viszkózus, tehát nagyon sűrű, mégis nagy távolságokra képes eljutni lávafolyások formájában. A láva meredekebb lejtőkön keskeny folyásban halad, míg kisebb ejtésű lejtőkön takaróként szétterül. Sokszor 50–80 km-re is eljuthat, a lávaár szélessége elérheti az 1 km-t. A lávaárak sebessége a 20–30 km/h-tól a néhány cm/nap-ig változik.

A naprendszerünk forgó gáztömeg kondenzációjából képződött.
A Föld és minden más bolygó, de a csillagok és a galaxisok is azért forognak, mert amikor a gravitáció hatására az anyag tömörülésével kialakultak, volt a mozgásukban forgási komponens is. Az impulzusnyomaték megmaradása miatt a gázból forgó testek képződtek. Mivel az űrben a súrlódás rendkívül kicsi, a forgó testek – köztük a Föld is – csak fokozatosan, hosszú-hosszú idő alatt lassulnak le, sokmillió éven át forognak. A Föld tehát egyszerűen azért forog, mert még nem maradt abba a mozgása.